Kis magyar tőzsde történelem

A tőzsde gondolata 1854 -ben a budapesti Loyd Társultanál fogant meg, amikor egyik termében dijtalanul enfedélyezték a gabonaüzletek megkötését. Ferenc Jozsef császár 1864 elrendelte,  hogy a birodalom nagyobb városaiban tőzsdéket állítsanak fel.  Magyarországon az első tőzsde megnyitására 1864. januárjában került sor,  mely egyidejűleg áru- és értéktőzsdeként működött.  (Az első tőzsde épülete)  és  Egy régi részvény képe (1895)
Az  akkori tőzsde prosperitását jól érzékelteti, hogy a századfordulón már saját palotát építtetett magának. Az épületet 1905-ben vehette birtokba a tőzsde és említésre méltó, hogy minden hitel ill. tartozás nélkül működött immáron saját épületében. A Tőzsdepalota
( Egy kis korai  tőzsdeinformatikai adat:1893 -ban Budapest Bécs közötti interurbán telefonok közül "sürgös" jelzéssel a 24 ezer beszélgetésből 15 ezeret a tőzsde vonalain kapcsolták a telefonos kisasszonyok)
A második világháború után 1948-ban a kommunisták hatalomra kerülésekor a tőzsdét bezárták, épületét államosították. Ezt követte a diktatúrákra oly jellemző propaganda, melynek minden áldozatul esett, aminek a piacgazdasághoz bármi köze volt. Államosították a részvénytársaságokat, így befektetőknél lévő értékpapírok értéktelen holmivá váltak, az értékpapírpiac elhalt, megkezdődött az ún. terv- vagy inkább parancscsgazdaság korszaka.

Az ötvenes évek elején volt ugyan egy idézőjelben értékpapír kibocsátás, az úgynevezett békekölcsön kötvény. Ez azonban a hidegháborús fegyverkezés finanszírozását szolgálta és vétele enyhén szólva nem az önkéntességen alapult. A békekölcsön ellen kialakuló ellenszenv remekül ki egészítette a piacgazdaság-ellenes propagandát. Az emberekben lassan, de biztosan kialakult egy általános bizalmatlanság az értékpapírok iránt.

 Az 1956-os szabadságharc és forradalom után a hatalom már nem folytatta a kezdeti politikát és ezen belül gazdaságpolitikában megkezdődött a lassú piacgazdaság liberalizációja, mely éppen lassúsága és következetlensége miatt végül is stagnálást eredményezett a 80-as évek elejére. Ezzel elérkeztünk a fejlődéstörténet új szakaszához.

 A tőzsde újbóli kibontakozása

 1982-ben a vállalatok egy része nagy hitel igényelt így felmerült tőkeforrásként a kötvénykibocsátás lehetősége. Az ötletből törvényt alkottak (kötvénytörvény) ennek alapján 1983-ban megjelentek az első kötvények a piacon. Valamennyi kötvényre az állam garanciát vállalt ezzel és a magasabb kamatokkal kívánta megnyerni az állam a lakosságot és befektetői bizalmatlanságot eloszlatni

Az 1987-es év fordulópontnak tekinthető az értékpapír, ill. kötvénypiac fejlődésében.

1987. január l-én létrejött Magyarországon a két- szintű bankrendszer, Megtörtént a jegybanki és a kereskedelmi bankfunkciók kettéválasztása. Több mint 20 kereskedelmi bank alakult, amelyek többsége érdekelt, ill. érintett volt a kötvénypiacon. Ekkor még nem létezett másodlagos piaci intézmény. Másfelől 1987. második felében az infláció kezdte megközelíteni, majd az év vége felé már meghaladta az átlagos fix kötvény kamatszintet is Az addigi 15 milliárd forintos összkibocsátás az év végére megduplázódott.

Az elsődleges piac szembesült a piaci likviditás problémájával, hiszen nem volt koncentrált piac A papírok eladására a bankok egymással és ügyfeleik eladási és vételi szándékaik nem tudtak találkozni Ekkor merült fel a másodlagos piac megszervezésének ötlete, egy tőzsdeszerű intézmény létrehozása.    

1987. decemberében 21 bank, továbbá Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium aláírta az un. Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást, amely rögzítette a szervezett másodlagos piac leg fontosabb szabályait. Ennek keretében megalakult a Tőzsdetanács, és az Értékpapír Kereskedelmi Titkárság, és megkezdődtek az un. tőzsdenapok.

A tőzsdenapokon a szerződés aláíróinak képviselői voltak feljogosítva a kereskedésre. bizományos és a saját számlás ügyleteket lehetett kötni,. Tőzsdenapokra l988 első felében havonta egyszer, majd nyarától hetente egyszer, 1989. novemberétől pedig hetente háromszor került sor.    

Az 1990. március 1-én hatályba lépett az értékpapír és tőzsde tőrvény azokat a fogyatékosságokat volt hivatott pótolni, amelyek a társasági törvényből hiányoztak.

Csak példaként néhány fontos érintett kérdéskör, címszavakban:

- állami értékpapír felügyelet létrejötte - a nyilvános kibocsátás feltételei - az értékpapír kereskedés feltételei - értékpapírtőzsde alapításának feltételei - insider kérdéskör, szankciók.

Az 1990. június 21-i tőzsdenyitás ennek a 7 éves előkészítő folyamatnak a lezárását jelentette. Lényegében az 1987. decemberében aláirt magánjogi megállapodásnak a tőzsdetörvény követelményeinek megfelelő változtatásáról volt szó. A megállapodásnak 29 aláírója volt

A június 21-i tőzsde alakulással, ill. az említett tőrvények és az értékpapírpiac jogi és kezdeti infrastruktúrája lényegében adottá vált. És elindult a tőzsdézés Magyarországon.

Az új Budapesti Árutőzsde ( 1995 körül)