A Világ nagy tõzsdéi,
amelyek  trendjét árgus szemekkel  figyelik a befektetók.

Nagy-Britannia
 Nagy-Britanniában a XVIII. században kezdett szervezett formát ölteni a
részvénytársaságok  részvényeivel  való  kereskedés.  Ez  eleinte,  mint
ügynökök társasága, klubja jelent meg, majd egyre intézményesültebb
formát öltött. A kávétársaságok hozták létre a New Jonathan's Coffee
House  jegyzési  klubot,  amelynek  1773-ban  az  értéktõzsde  (Stock
Exchange) nevet adták. A XIX. század elejére kialakult a tözsde szervezete
és megépült az épülete is. A század végén már közel 20 tõzsde mûködött az
országban.  Nagy  Britannia  értéktõzsdéit  1973-ban  egyesítették,  mai
hivatalos neve: Az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság Nemzetközi
Értéktõzsdéje, de a köznyelv egyszerûen csak "Londoni Tõzsde"-ként
emlegeti.
 A londoni tõzsde mai rendje 1986-ban, a "Big Bang"-gel a tõzsdei
kereskedés   forradalmi   átalakításával jött létre  (a  magyar
értékpapírtörvények sok ponton ezt tekintették mintának). A Big Bang
megszüntette a tõzsdetagok különválasztását brókerekre, dealerekre és
market makerekre. A közel 400 tõzsdetag e tevékenységeket csak szigorú
elõrásokat teljesítve végezheti.
 A tõzsde három piacon mûködik. A jegyzett értékpapírok piaca  a
legnépszerübb, ám ez legszigorúbb kritériumokkal rendelkezó piac.Az
1980-ban alapított piacon a nem jegyzett értékpapirokat, az 1987-ben alapított
harmadikon  a  kevés  részvényessel  rendelkezõ  vállalatok  papírjait
forgalmazzák. A tózsdei kereskedés automatizált.

Egyesült Államok
 Az USA-ban mûködõ számos tõzsde közül  tíz nagyobb
jelentõségû. E tíz közül messze kiemelkedik a New York-i tõzsde
(NYSE), valamint az AMEX és a NASDAQ. A további hét tõzsde
regionális szerepet tölt be,olyan  papirokat  forgalmaznak,  amelyeket
a  New York-i  tõzsdén  is jegyeznek.

New York Stok Exchage (NYSE)
 Az  1817-ben  alakult New York-i  tõzsde a  legtöbb  mutató  és  a
világgazdaságban betöltött szerepe alapján feltehetõleg a világ és az USA
legjelentõsebb, legnagyobb forgalmat lebonyolító tõzsdéje. A New York-i
tõzsdén több, mint 1600 értékpapírt jegyeznek, ezeknek meg kell felelni a
szigorú jegyzési elõírásoknak. A tõzsdén kereskedésre jogosultak helyeinek
száma kb.1400, ezeket nagyrészt a különbözó értékpapírforgalmazó cégek
képviselói birtokolják. Londonnal ellentétben itt a tõzsde szereplói lehetnek
brókerek, dealerek, market makerek és specialisták.

NASDAQ
 Néhány év alatt a világ egyik legnagyobb tõzsdéjévé nõtte ki magát a
normál   tózsdéken   nem  jegyzett   (ún.   over-the-counter,   OTC)
értékpapírokkal foglalkozó washingtoni székhelyû, teljesen automatizált,
elektronikus tõzsde a NASDAQ (National Association of Securities Dealers
Automated Quotations - Értékpapír-forgalmazók Országos Szervezetének
Automatizált  Árfolyamjegyzési  Rendszere).  Eredeti  célja,  hogy  olyan
énékpapíroknak teremtsen szervezett forgalmazási lehetóséget, amelyeket
a kibocsátó mérete, újonnan alapított mivolta stb. miatt a hagyományos  tõzsdék
nem fogadnak be. Ma már a magas tõzsdei jegyzési díjak miatt is egyre
több vállalat szerepel a NASDAQ-on, ahol a forgalmazott papfrok  száma
közel 5000.

Japán

 Japán legnagyobb, magát nemzetközileg is kulcsjelentõségûvé kinõtt
tõzsdéje a tokiói tõzsde. Nem szabad azonban emlíés nélkül hagyni az
oszakai tózsdét sem, amely szintén a világ legnagyobb forgalmú tõzsdéinek
egyike.
Az 1878-ban alapított tokiói tõzsde (Tokyo Stock Exchange, TSE) a
forgalom tõkeértékét tekintve a világ legnagyobb tõzsdéje, de erre a
jelentõségre a II. világháború után tett szert.
 A TSE magas  szinvonalon automatizált tõzsde,  három szekcióban
mûködik. Az elsõ szekcióban a mintegy ezer legnagyobb, legjobb társaság
részvényei forognak, a második szekcióban az újabb és kisebb társaságoké,
a harmadikban a tõzsdeképesnek még semmiképpen nem tekinthetó
társaságok papírjaival kereskednek a NASDAQ-hoz nagyon hasonló módon.

Németország
 Németországban nyolc értéktõzsde müködik a következó városokban:
Frankfurt, München, Düsseldorf, Hamburg, Berlin, Stuttgart, Hannover és
Bremen.

Frankfurt
 Németország vezetö tózsdéje az 1585-ben még árutözsdeként alapított és
a XVIII. század vége óta már értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó
frankfurti tózsde, ami egyúttal Európa és a világ egyik meghatározó
értéktózsdéje is.
 A frankfurti tózsdén (és a többi németen is) -eltéróen az angol-amerikai
rendszertól- a bankok képviselói töltik be az   érték-papírforgalmazói
szerepet.   Az   értékpapír-forgalmazás   Németországban   kizárólagos
banktevékenység.
 A frankfurti tózsde három piaci szegmensen fejti ki tevékenységét. A
hivatalos  kereskedelemben  forognak  a  tõzsdén  hivatalosan  jegyzett
értékpapírók, amelyek megfelelnek az elõfrt szigorú pénzügyi. szervezeti és
egyéb feltéteknek. A szabályozott piacra a bejutás sokkal egyszerübb , a
követelmények  sokkal  enyhébbek.  A  harmadik  szegmens  a  tõzsdei
szabadforgalom,  ahol olyan nagy forgalmú  cégek papírjai  forognak,
amelyeket még nem vetettek alá a formális bejegyeztetési eljárásnak.
 A piac negyedik szegmense a tõzsdén kivüli kereskedelem.